Újabb hitel, még nagyobb felelősség, hogyan nő fel az ember egyik pillanatról a másikra.

Itt fekszel mellettem békésen a pihenőszékben, és én azon gondolkodom, hogy próbáltam rávenni apádat arra, hogy végre megcsináljunk. Nem gondolkodtam azon, hogy miből fogjuk mindezt finanszírozni, tudtam, hogy megoldjuk.
Aztán megtudtuk, hogy jössz, és hónapról hónapra készültünk az érkezésedre.
Nem vagyunk apa elkényesztetett kisfia, vagy kislánya akinek csak megszületni volt nehéz, de megélünk normálisan, hárman azért már nehezebb, főleg úgy, hogy vettünk egy kocsit, holnap megyünk el érte, mikor neked elmeséltem, mosolyogva nyugtáztad.
A céges kocsit elvették, az idős nagyszülők miatt nem maradhatunk kocsi nélkül, más megoldás nem volt.
Ezzel olyan nagy gond nem is lenne, mert kigazdálkodjuk, de azzal nem számoltunk, hogy neked is új "verda" kell.

Az átb.szás történetét apa már írásba foglalta, szóval ezzel most nem időznék én is, lényeg, hogy az új hordozód már megvan, ami tökéletes, már csak a kocsi kell.
Kicsit meg vagyok lőve, mert ma esik az eső, és mivel a jelenlegi kocsidat el akarjuk adni nem tudunk kimenni, mert nem akarom, hogy tiszta sár legyen.
Közben felébredtél, és azonnali hatállyal enni kérsz, így most fel kell függesztenem az írást,kaja után folytatom.
Nos, megvolt az evés, folytatom is.

Kinéztük az új kocsidat, megbízható német minőség, narancssárga, mózes, és sport rész, könnyű, és elférsz benne.
Amikor beletettünk az új hordozóba a boltban, hogy kipróbáljuk, apával egymásra néztünk, és némi bűntudattal konstatáltuk a tényt, hogy az eddigi hordozó számodra gyötrelem volt, a babakocsid eddig csak nekem volt gyötrelem a súlya miatt, de egy hónap múlva az utazás már neked is gyötrelem lett volna benne.

Anya és apa mindent megold, most is és később is, neked csak szépen fejlődnöd kell.

Azért azt még el kell mondanom, hogy ma reggel mikor felkeltél odavettelek magamhoz az ágyba, apa vidéken van, nem volt az ágyban, te kerested, és amikor elmondtam,hogy nincs itthon, akkor olyan arcot vágtál, hogy: ha nincs ló, jó a szamár is.
Elkezdtél csuklani, semmi nem használt, ekkor felhívtam apát, hogy elmondjam neki, mennyire kerested, kihangosítottam a telefont, hogy beszélhessen hozzád, és te annyira figyeltél a hangjára, hogy még csuklani is elfelejtettél.