Mint arról apád beszámolt, nyaralni megyünk. Szerinte a világ összes pénzét el tudnám költeni, de ki nem?! A pénz költése a nememből adódik.
Ennek fényében azt is tudni kell, hogy az indulás menedzselése az én feladatom, megfűszerezve azzal a nem kis logisztikai feladattal, hogy az indulás reggelére minden össze legyen készítve, kimosva, kivasalva stb a napi teendők mellett.
Néhány dolog vásárlására szükség volt , hiszen az ember nem tud egyszerre megvenni mindent. Apád persze sóher most is mint mindig (igazából csak a szája jár, de a végén mindig fizet), és nem érti miért kell annyi minden még mindig, de ha kicsit kifordítjuk ezt az egészet, akkor azt tudni kell, hogy ő is nagyon szereti, ha utazáskor is megvan minden amit szeret, és ott vannak vele a megszokott dolgai, így nem is figyelek ezekre a megjegyzéseire.
3 oldalt írtam tele papíron (igen, én még mindig használok papírt, és tollat, ellentétben apáddal), hogy mit csomagoljak össze. Van utazó ágy, amit kaptunk, így nem kellett venni, ez pipa, de nem vagyok megelégedve a benne lévő matraccal, szerintem a légzésfigyelő sem fog jól működni benne, mert nem teljesen sima az alja. A többi cucc pedig az amit napi szinten itthon is használunk, azt is vinni kell, két kocsival megyünk, hogy a biztonság kedvéért minden beférjen.
Vettünk neked még egy szundikendőt, mert annyira szereted, hogy nem alszol nélküle, és nem szeretnénk kipróbálni milyen, ha nincs másik, ezt tökéletesen megértem, nekem is megvan még az a kis állatom ami nélkül nem tudtam elaludni.
A nagyid, mivel már eléggé nyálzol, vette neked még rágókát is, hogy ha netán az nyaraláson indulna el a fogad legyen mit rágnod, remélem, hogy a fogzással még vársz egy-két hónapot.
Most alszol, csak azért van időm erre a pár sorra. Bár engem nem olvasnak annyian mint apát, sőt lehet, hogy csak ő olvas, de néha már mondja, hogy miért nem írok, mint ahogy én szoktam mondani neki.